2014. szeptember 3., szerda

Kóros fanatizmus

Kedves Olvasók!

Nem tudom, hogy kit, mennyire érint vagy érdekel a téma, de engem nagyon megfogott, így gondoltam írok róla egy rövid bejegyzést, amelyben véleményemet szerepeltetem és támasztom alá megtörtént eseményekkel. Várom a Ti hozzáfűznivalóitokat a témához. Szerintem nagyon érdekes, ugyanakkor probléma is mostanában.

Kóros fanatizmus

Főcímünk már rengeteg hamis értelmet kapott az elmúlt években, de a fanatizmus szó a legtisztább értelmében vakhitet jelent. A fanatikus pedig egy olyan ember, aki a potenciális tárgyat, annak hibái megtagadásával szereti. Roppant elvakult és tudatlan hozzáállásuk jellemző fordulata pedig az, amikor a másik ember véleményét elutasítják és semmibe veszik, mert az sérti szeretett rajongásuk tárgyát.
Minden szakértői véleményt és magyarázatot mellőzve állíthatjuk ki bátran, hogy a túlzott rajongás bizony ártalmas lehet. Azonban az a fanatizmus, ami általában a tinédzser korú személyeknél burjánzik egy új film vagy regény miatt, nem számít olyan globális és súlyos problémának, mint Hitler vakhite, mely kirobbantotta a második világháborút. Utóbbi nehezebben kezelhető és nagyobb probléma, de a kisebb kiterjedésű bajokat okozó fanatizmuson sem szabad szó nélkül túllépni. Hihetetlen, de akár egy focicsapat túlzott szeretete vagy egy film iránti vak imádat is képes országokat megrendítő eseteket kialakítani. Gondoljuk itt a Heysel-tragédiára, mely csak egy a sok nézetek miatti, súlyos összetűzés közül. Egy hír, ami napvilágot látott, de nincs mindenhol ott az újságírók tolla, hogy az egyszerű, mezei focimeccseket is figyelemmel követhesse.
Tehát a súlyosabb problémákon túl is vannak olyan esetek, amiket a fanatizmusból származtathatunk, de nem kerültek a címlapra. Ezek csupán olyan pszichológiai újságok utolsó oldalának bal alsó sarkába kaptak helyet, amelyeket a szakértőkön és a hozzáértőkön kívül senki nem olvas. Hisz ha terítéken van egy híres focimeccsen történt tömeghalálozás, mely súlyosságával erősen manipuláló hatással lehet az emberekre, akkor nem foglalkoznak a magukba forduló, álmodozó tinédzserekkel, akik egészségük, életük és jellemük veszélyeztetik, amikor mást sem csinálnak egész nap, mint kedvenc filmszereplőjükről álmodoznak és huszadszorra nyálazzák át fiatalkoruk bibliáját. Nem csak szemük romolhat a képernyőn felvillanó játék vagy film folyamatos figyelése miatt és nem csak súlyuk gyarapodhat, ha éjt nappallá téve a szobájuk egyik sarkába bújva olvassák kedvenc regényünket. Tény, hogy ezeket a fizikai változásokat valamivel könnyebb érzékelni, mint a kisebb-nagyobb, de annál esszenciálisabb lelki módosulásokat.
Azonban, aki teljesen különböző, egy másik ember által alkotott világban éldegél, nehezen jön rá, hogy valami megváltozott körülötte. Amíg benne él a hatalmas rajongásban és a dolog friss számára, biztosan nem is fogja észrevenni, hogy egyes emberek eltávolodnak tőle, egyre kevesebben kíváncsiak rá, mi több az adott fanatikusunk sem érdeklődik a valódi külvilág felé. Szívesebben marad egymagában, hogy a maradék, vajmi kevés koncentrációképességét se kelljen más emberekre, illetőleg autentikus emberekre elhasználnia. 
Nem kizárólag a társasági élete, hanem életminősége is romolhat. Az emberek álmai egyébként sem eléggé földhöz ragadtak, de a regény bűvkörében élő fanatikusok álmai igazi szárnyakat kaptak és túl messzire repültek. Olyan álmai lesznek, amiket senki nem tud megvalósítani vagy a helyzetéből adódóan lehetetlen kivitelezni. Nem építi az életét, nem vesz részt társasági eseményeken és nem akar a valóságban élni. Elkezd elégedetlen lenni önmagával, a külsejével és ezzel akár a depresszióba is űzheti magát.
E miatt tehát a médiának és a filmiparnak is fokozottan figyelnie kell, hogy mit ad ki a kezei közül. Ha épp ésszel és felelősségteljesen gondolkoznak, akkor olyan rajongási tárgyat dobnak a piacra, ami nem feltétlen árt a fanatikus embernek. Az emberekbe kódolva van a rasszizmus és a rosszindulat, így az efféle médiatermékek gyártása nem csak az adott személynek okoz károkat, hanem a körülötte élőknek is. A személyes jellemzők pedig kémiai reakcióként reagálnak a tömeg egyforma fanatizmusára. Ha egy egyébként visszafogott, kedves emberről van szó, akkor a kóros fanatizmusa nem jelenthet veszélyt másokra is, azonban egy agresszív, goromba vérmérsékletű egyén túlzott rajongása kifejtheti kellemetlen hatását a körülötte élő emberekre is.

Ehhez kapcsolódó linkek:
✦ Heysel-tragédia
✦ Hitler fanatizmusa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése